2024.05.18.
CímlapHírekHírlapSport

Mi újság a vívóknál?

Beszélgetés Pozderka Imre párbajtőr szakosztályvezető-edzővel

Törökszentmiklóson egykor rendkívül népszerű sportág volt a vívás, ami az 1960-as évektől egészen 1983-ig működött szakosztályi keretek között. Szerencsére már több éve ismét választhatják ezt a sportolási lehetőséget a gyerekek, és teszik ezt egyre többen. Nem mellesleg egyre eredményesebbek a versenyeken. A párbajtőr szakosztály vezetőjével és edzőjével Pozderka Imrével beszélgettünk.

Egy kicsit elevenítsük fel, mióta is van ismét vívás városunkban?

2016-ban sikerült újraindítanunk Törökszentmiklóson a vívást, a Zanshin Shotokan Karate Egyesület zászlaja alatt, és azóta is ennek keretében működik vívószakosztályunk. Teljesen nulláról kezdtük az építkezést, de most már ott tartunk, hogy felszerelés, létszám, versenyek, terén sincs okunk panaszra. A vívásnak három szakága van, a tőr, a kard és a párbajtőr. Jelenleg mi párbajtőrözőkkel foglalkozunk. Most 27 sportolónk van. Korosztályra lebontva törpici, gyerek, újonc, serdülő, kadett, junior és már van felnőtt versenyzőnk is. Valamennyien szépen bontogatják szárnyaikat.

Az első időszakban persze nem volt egyszerű a gyerekek toborzása, de ez mára már nagyon jól működik, amit a Bethlen Gábor Református Általános Iskolának köszönhetek. Ők adják számunkra a biztos hátteret. Az intézmény ugyanis csatlakozott a Magyar Vívó Szövetségen keresztül az iskolavívás programhoz, így hetente kétszer van lehetősége az iskola tanulóinak vívóórákra járni, melyeket én tartok. Többen közülük egyesületi keretek között is edzenek.

Ez akkor külön működik az egyesülettől, és mások a verseny lehetőségek is?

Tulajdonképpen igen, de az iskolavívás egy nagyon szépen felépített rendszerben zajlik a szövetség keretein belül. Három napos sulivívó találkozót szoktak szervezni, tudáspróbával, vívóversennyel, aminek a csúcsa a Diákolimpia. Ilyenkor több ezer gyerek vív a BOK Sportcsarnok pástjain. Az idei évben is nevez az iskola, és bízunk benne, hogy a tavalyi évhez hasonlóan most is szép eredményeket érünk el. Akkor Tóth Alíz, és Őz Bianca is bekerült a döntőbe, ahol nyolcadikok lettek, de a többiek is szépen szerepeltek, bejutottak az első 16, illetve 32 közé, ami nagy szó, hiszen korosztályonként mintegy 100 versenyző indul.

Szakosztályként is van lehetőségetek versenyzésre?

Természetesen az egyesület kereteiben is indulunk országos és nemzetközi versenyeken. Az egyik legrangosabb szövetségi utánpótlás versenysorozat az Olimpici Grand Prix, melyet öt városban szerveznek meg. Ezeken vívóink egyre sikeresebbek. Tavaly decemberben a nemzetközi Olimpici Grand Prix versenyen Négyesi Janka 32., Németh Zoltán 33., Szajkó Zoltán 37. lett, de a Regionális Párbajtőr versenyen Szajkó Zoltán az 1., Tatár Csilla. a 3., Tóth Aliz a 4., illetve Négyesi Janka. 6. helyezett lett korosztályában. Ez egy ilyen kis vívószakosztálytól nagyon szép teljesítmény. De nem szeretnénk itt megállni.

A versenyrutin megszerzése nagyon fontos, de az anyagiak sajnos beleszólnak, hogy mikor, milyen megmérettetésre tudunk készülni. És itt már a szülők is előtérbe kerülnek, akiknek nagy köszönettel tartozunk, hiszen az ő hozzáállásuk nélkül sokkal kevesebb lehetőségünk lenne, és nélkülük nem is működhetne így a szakosztály.

Hogyan zajlik egy edzésetek?

A vívás mozgáskultúrája teljesen egyedi. Főleg, mikor már fegyvert kapnak a gyerekek a kezükbe. Az alap az természetesen az atlétika, de a sportág speciális mozgásokra épül. Úgy szoktam mondani, hogy a vívás ész-kéz-láb. A lábmunkát kell összhangba hozni a kézmunkával, de előtte, és közben is gondolkozunk, hogyan is indítsuk, és mi legyen a vége a mozdulatnak. Ezeket tanuljuk, gyakoroljuk az edzéseinken hetente háromszor a Bethlen Gábor Református Általános Iskola kistornatermében.

Hogyan tudjátok finanszírozni, fentartani a szakosztályt?

A vívás nem egy olcsó sport, de mivel tagja vagyunk a Magyar Vívó Szövetségnek, a gyerekek felszerelését pályázatok jóvoltából meg tudjuk vásárolni, ami igen jelentős összeg. Egy teljes garnitúra több, mint 100 ezer forint. A vívók felszereléséhez tartozik ugyanis a plasztron, ami a felső ruházat neve, a sisak, természetesen a párbajtőr, amiből rögtön kettő kell, egy gyakorló, és egy, amit a versenyeken összekötnek a találatjelző géppel. Szükség van vívó kesztyűre, vívó fehér térdzoknira, és a hónalj védőre is.

Szponzorok is segítik a szakosztály munkáját

És szerencsére a pályázatok mellett támogatóink is vannak. Az önkormányzat mellett több éve a Szigma B Kft. segíti a működésünket. A tulajdonosa Balla Imre maga is vívó volt, és most is szívén viseli a miklósi vívók sorsát. De köszönettel tartozunk Kolozsi Józsefnek, a Törökszentmiklósi Polgárőr Szövetség elnökének, aki magánszemélyként támogat bennünket, és Fegyvernekről Tatár József polgármester úrnak. A tavalyi működése a szakosztálynak így teljesen biztosítva volt, és nagyon bízunk benne, hogy ez az idén sem lesz másképp.

Szecsei Veronika

Szóljon hozzá!