Elfogadták a város 2023. évi költségvetését-beszélgetés Markót Imre polgármesterrel

Elkészült Törökszentmiklós idei évi költségvetése, melyet a képviselő-testület február végén fogadott el. Az önkormányzatnak mintegy 6,9 milliárd forint áll rendelkezésére 2023 – ban. Ezt kellett úgy beosztani, hogy a legfontosabb irányelvek teljesüljenek, mint a pénzügyi egyensúly megteremtése, fenntarthatósága, és a megfontolt, racionális gazdálkodás, úgy, hogy az intézmények biztonsággal tudjanak majd működni. Ezt nem volt egyszerű kialakítani, hiszen az infláció, az energiaárak növekedése, valamint a minimálbér, és a garantált bérminimum emelkedése nagymértékben befolyásolta a költségvetés kialakítását. Minderről Markót Imre polgármesterrel beszélgettünk.

Mennyiből gazdálkodhat idén a város, a tavalyi évhez viszonyítva több, vagy kevesebb, illetve mennyi volt az első körben beérkező igény az intézmények részéről?

Az idei költségvetésünk fő összege kerekítve 6 milliárd 950 millió forint. 2022-ben a költségvetés elfogadásakor ez az összeg 6 milliárd 119 millió volt, mely az év során 8 milliárd 87 millió forintra emelkedett. A számok közötti jelentős eltérést a tavalyi év során elnyert Európai Uniós pályázatok jelentették, illetve azoknak az év közben történt részbeni megvalósítása eredményezik, hogy idén az év elejét jóval kevesebbel kezdjük, mint ahogyan 2022-t zártuk. Tehát az idei évet nagyobb összeggel kezdjük, mint a tavalyit, ennek ellenére tavaly összességében több pénzzel gazdálkodtunk. Valójában akkor látnánk pontosan, ha az Európai Uniós forrásokkal lecsupaszítanánk a költségvetéseinket, az mutatná meg pontosan, hogy a kötelező feladatok ellátására mi a valós helyzet, és mennyi marad az önként vállalt feladatokra.

Mindenesetre az jól látszik az idei költségvetésünkben, hogy a működési költségek többségében a kötelező feladataink ellátása jóval többe kerül, mint az előző esztendőben. Ezeket a feladatokat jellemzően intézményi keretek között látjuk el. A megemelkedett bérek, energia költségek, az infláció együttes hatása már a költségvetés készítésének elején látható volt. Az intézményeink január elején, együttesen 1 milliárd 70 millió kiegészítő önkormányzati támogatást igényeltek volna az állami normatíva mellé, szemben a tavalyi 560 milliós indulási igényükkel. Ez óriási különbség.

Az önkormányzat legnagyobb bevételi forrásai a helyi adók, melyek az idei évtől hosszú idő után emelkedtek. Az előzetes kalkulációk szerint ez pénzben mennyit jelent a városnak?

Az adóbevételeinket többségében a helyi adók teszik ki, ezek közül a legjelentősebb bevétel a helyi iparűzési adó. De fontos bevételi források a további helyi adónemek is: magánszemélyek kommunális adója, az ingatlanadó, a telekadó is. A helyi adók mellett, a települési adókból: az egyéb áruhasználati és szolgáltatási adókból, az idegenforgalmi adóból, a talajterhelési díjból; továbbá a bírságokból, pótlékokból befolyó összegek eltörpülnek, mindenestre minden évben tervezünk ezekkel a bevételekkel is. Összességében az idei évben tervezett összes közhatalmi bevételünk összege: 1 milliárd 347 millió forint, melyből a legjelentősebb bevételi forrás a helyi iparűzési adó, ezt idén 1 milliárd 120 millió forinttal terveztük.

Visszakanyarodva még az előző évhez, az iparűzési adóból származó bevétel tavaly ismét emelkedett?  

Gyakorlatilag a helyi iparűzési adóból az idei tervszámmal megegyező bevételünk keletkezett, amely az előző évet (2021) kis mértékben felülmúlta. Azt lehet mondani, hogy ez a bevétel folyamatos emelkedést mutat, de kiugró eltérés nem tapasztalható. Jósolni nem lehet, de ez várható majd 2023-ra is, és az inflációs emelkedéssel nem is számoltunk, hisz az elmúlt hónapokban mindenki érvényesíti a gazdálkodásában az áremeléseket, ami feltételezhetően a 2023-as helyi iparűzési adóban is meg fog jelenni.

Az iparűzési adó emelkedése azt jelenti, hogy ismét kevesebb támogatást kap állami normatívában a város?

Alapvetően azt lehet mondani, hogy igen, de ez nem abban a formában mutatkozik meg, hogy kevesebb normatívát kapunk. 2013 és 2020 között működött a beszámítás rendszere, mely a helyi önkormányzatok iparűzési adóalaphoz viszonyított bevételével csökkentette az általános támogatásokat. 2021-ben a szolidaritási hozzájárulás alsó határa módosítva lett. Jogszabály szerint „a 22 ezer forint feletti egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességgel rendelkező önkormányzat az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességétől függő mértékű szolidaritási hozzájárulást teljesít a központi költségvetésnek.” Eszerint Törökszentmiklós Városi Önkormányzat 2023-ban közel 109 millió forintot fizet be a saját bevételeiből a központi költségvetésbe.

A város költségvetése nem csak a hivatal költségvetését jelenti, hiszen több önkormányzati intézményt is működtetni kell. Ez összességében mekkora kiadással jár?

Ahogyan korábban említettem, az önkormányzat a kötelező feladatait és részben az önként vállalt feladatait az intézményi rendszerén keresztül látja el. Az önkormányzat 7 intézményt működtet, valamint a Törökszentmiklósi Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft-n keresztül városüzemeltetési feladatokat is ellát. Az intézményeink működésére a saját működési bevételei és a normatív állami támogatás nem elegendő, ezeket minden évben az önkormányzat saját bevételei terhére kiegészíti. 2023-ban ez kerekítve 899 millió forintot jelent. A városüzemeltetési feladatok ellátására pedig további 107 millió forintot biztosítunk a Kft-nek. Egyébként sajnos évek óta tartó tendencia, hogy az intézményi működési kiadások finanszírozásához az önkormányzatnak arányaiban egyre több kiegészítő forrást kell biztosítania.

Az önként vállalt feladatok csökkentek az idei évre?

Nem csökkentek az önként vállalt feladatok. Az önként vállalt feladatok ellátásáról 2020-ban született képviselő-testületi döntés, miszerint továbbra is ellátja azokat az önkormányzat. Egyébként nagyon sok önként vállalt feladat ellátása intézményi szinten történik. Hogy csak egyet mondjak példának: a szakorvosi ellátás nem kötelező feladat, hanem önként vállalt, melyet az EGYMI-n keresztül teljesíti az önkormányzat. Az idei évben is igyekeztünk minden feladathoz finanszírozást biztosítani. Van ahol szükségszerűen többet is, mint a tavalyi esztendőben.

A működési célú kiadások után a fennmaradó összeget mire költi a város?

Jellemzően még önként vállalt feladataink vannak, amelyekre minden évben elkülönített kereteket fordítunk. Ilyenek a szociális és gyermekjóléti ellátások kiadásai, amelyeket külön helyi rendeletben szabályoztunk. Kulturális és sport feladatokhoz kapcsolódó kiadások, ide sorolandók a városi rendezvények, megemlékezések is. De ide tartoznak a helyi sportegyesületek, civil szervezetek támogatásai, a nyári táborok pályázati támogatása. Környezetvédelmi kiadások: a volt Vegytek telephely kármentesítéséhez kapcsolódóan, a téglagyár melletti rekultivált hulladéklerakó utógondozási munkái. Minden évben költünk szúnyoggyérítésre. Sajnos az illegális hulladékokkal kapcsolatos ártalmatlanítás is a város költsége.

2016 óta van szerződésünk gyepmesteri feladatok ellátására külső vállalkozóval a kóbor ebek begyűjtésére. Erre is jelentős összeget kell fordítanunk. És természetesen zöldfelületek karbantartására, fakivágásra, fásításra, virágosításra is költünk. Mindezeken túl az önkormányzat közvetlenül pénzügyileg támogatja a Törökszentmiklósi Polgárőr Egyesület munkáját, a Törökszentmiklósi Mentőalapítványt, a Törökszentmiklósi Önkormányzati Tűzoltóságot, a Rendőrkapitányságot, valamint a Rákóczi Szövetségen keresztül kisebb összeget biztosítunk a határon túli magyar iskolákba beiratkozó külhoni magyar iskolásoknak immár 2015 óta. És mindezek után beruházási, felújítási, karbantartási munkák elvégzésére fordítunk minden évben saját forrást is.

Az állam által biztosított támogatási formákon túl, a lakosok szociális támogatással való ellátása az önkormányzat feladata. Az idei évben erre milyen összeget különítettek el a költségvetésben?

Szociális kiadásokra közel 41,5 millió forintot terveztünk erre az évre, amely teljesen saját bevételeink erre a célra történő előirányzatából történik. Hiszen 2022 óta – mivel az adóerő-képességünk meghaladta a törvényi határt, – már nem kapunk a központi költségvetésből szociális hozzájárulás jogcímen támogatást. 10 különböző jogcímen biztosítunk támogatást a helyi rendeletünkben szabályozott keretek között az arra rászorulók számára.

Menyi marad – ha marad- felújításokra, karbantartásokra, és lesz-e tartalék keret?

Összességében, ha az egész évi költségvetést tekintjük jóval kevesebb összeg marad az ún. felhalmozási feladatok elvégzésére. Ha nem lennének EU-s támogatások, akkor nem csak mi, de valamennyi magyarországi település rendkívül nehéz helyzetben lenne, hiszen rendkívül kevés pénzt tud fordítani új beruházásokra, illetve a meglévő javainak a felújítására, karbantartására. Idén beruházási feladatokra 150 millió forintot, felújításra 231 millió forintot, karbantartásra közel 99 millió forintot tudtunk biztosítani.

Ez utóbbiaknál a meglévő önkormányzati tulajdonú épületállományokat, telephelyeket, infrastruktúrát kell érteni. Természetesen tartalékot is képeztünk. Az általános tartalék, működési feladatokra, felhalmozási feladatokra: 10-10 millió forint. Céltartalékként működésre 6,3, felhalmozásra 2,4 millió forintot különítettünk el. Első olvasatra talán kevésnek tűnik, de a tavalyi évet ugyanilyen kondíciókkal kezdtük és év végére a tartalékok növekedtek, hiszen minden évben előfordul, hogy az évközbeni normatív támogatások megváltoznak, ezáltal csökken az önkormányzati kiegészítő támogatás összege, amely így tartalékba kerül vissza.

Az elmúlt években jelentős összegeket különített el az önkormányzat a városi rendezvényekre. Ezt a volument idén is tudja tartani?

Az elmúlt években még pályázati forrást is tudtunk rendezvényekre fordítani. Idén ez a lehetőség jelentősen csökkent. A megemelkedett energiaárak és a minimál bér, garantált bérminimum emelkedésének központi támogatás híján (ez utóbbi célra 2022-ben a költségvetési törvény 110 millió forintot biztosított Törökszentmiklósnak) sok mindent, főképp az önként vállalt feladatok finanszírozását kellett átgondolnunk. Sajnos a városi rendezvények tekintetében is erősen visszafogottnak kellett lennünk a költségvetés megtervezésekor.

Szecsei Veronika