2024.05.18.
CímlapHírekHírlap

Herczeg Zsoltot (Fidesz-KDNP), térségünk országgyűlési képviselőjét kérdeztük

Az elmúlt két és fél évben bőven volt részünk rendkívüli időszakokból. A koronavírus-
világjárvány mellett az Ukrajnában kitört háború is beleszól a mindennapi életünkbe. A
kormány május 25-től az Ukrajnában fennálló fegyveres konfliktusra és humanitárius
katasztrófára tekintettel egész Magyarország területére háborús veszélyhelyzetet hirdetett ki.
A KSH friss adatai szerint csökkenésnek indultak a reálbérek, rekordokat döntöget az
infláció, spórolunk a rezsivel, az önkormányzatok 25%-os rezsicsökkentést kell, hogy
végrehajtsanak. Mindezekről beszélgettünk Herczeg Zsolt (Fidesz-KDNP) országgyűlési
képviselővel.

Február 24-én támadta meg Oroszország Ukrajnát. Az azóta eltelt hónapokban
Magyarországot több állam is oroszbarát országként emlegeti, és míg mások küzdenek az
orosz befolyás ellen, addig a kormány oroszbarát politikát folytat. Mi a kormány álláspontja?


Igen, háború zajlik Ukrajnában, ami emberéleteket követel, és minél tovább tart, annál több
áldozata lesz. Ez a legtragikusabb következmény. És nyilvánvalóan az is tragikus, hogy
embereknek kell elmenekülniük szülőföldjükről. Magyarország ezen a téren úgy gondolom,
hogy példát mutat mindenkinek, hiszen minden menekültet befogadunk, ellátunk, és ha
tovább akar innen utazni, akkor biztosítjuk a lehetőségét annak, hogy tovább folytassa útját.
Ha maradni szeretne, akkor abban is segítjük. Tudok olyan példáról is beszámolni, hogy
választókerületünkben elszállásolt menekültek úgy döntöttek, hogy hazamennek, de
otthonukat teljesen lebombázták, így visszatértek hozzánk. Visszakanyarodva a kérdéshez:
a magyar kormány álláspontja természetesen továbbra is az, hogy a háborút elítéli.
Oroszország megtámadta Ukrajnát, ez nem kérdés, ezt a magyar kormány elismeri, de
fegyverek szállításával nem hajlandó segíteni Ukrajnát, mert nem akarja veszélybe sodorni a
saját polgárait. És valamennyi döntéssel a magyar polgárok érdekeit védjük.

A választások előtt az egyik fő kampányszlogen az volt, hogy önök megvédik a
rezsicsökkentés intézményét, ehhez képest jelentős változások történtek az energiaárak
tekintetében, ezért többen úgy gondolják, hogy a Fidesz becsapta őket.


A háború energiaárakra gyakorolt hatása valamikor június környékén eszkalálódott. A
földgáz-, és elektromos energia világpiaci ára robbanásszerűen növekedett. Az
országgyűlési választás áprilisban zajlott, tehát az az állítás, hogy a Fidesz becsapta a
választókat, nem igaz. Áprilisban, márciusban erről még nem tudhattunk, a jövőbe mi sem
látunk. A rezsicsökkentés rendszerét pedig továbbra is védi az állam, ezáltal a magyar
családokat is. Az állami költségvetés teljesítőképessége határait feszegetve is segíti a
családokat. Minden család körülbelül havi 200 ezer forint támogatást kap azáltal, hogy a
meghatározott limitig mind a gáznál, mind az elektromos áramnál a rezsicsökkentett árat kell
továbbra is fizetni. Akik ezt túllépik, ők sem a piaci, hanem annál alacsonyabb, lakossági
energiaárat fizetnek. Az elsődleges szempont tehát a kormányzat számára, hogy a
lakosságot megvédje. Ezzel párhuzamosan nyilvánvalóan a vállalkozói szféránál is jelentős
energia áremelkedés ment végbe, de ők is számíthatnak állami segítségre.

A vállalkozók mellett viszont az önkormányzatok is bajban vannak. Ők kikerültek a
rezsicsökkentés hatálya alól, és most a kormány 25%-os megtakarítást is vár tőlük.
Törökszentmiklós sincs könnyű helyzetben, a jövő évi rezsi a számítások szerint 530 millióba
fog kerülni, az eddigi 90 millió helyett. Ezekről volt alkalma egyeztetni a települési
polgármesterekkel?

Igen, személyes tanácskozást tartottam ennek kapcsán, minden polgármestert
meghallgattam. Most pedig már a 10 ezer fős lakosságot meghaladó településekkel
folyamatos egyeztetések, tárgyalások zajlanak kormányzati szinten is. A kormány szeretné
tudni, hogy az adott helyhatóságnak mennyi a költségnövekménye a magas rezsiárak miatt,
és hol az a terület, ahol csökkenteni tudja a kiadásait. Most mindenkinek a jó gazda
gondosságával kell gondolkodnia, és cselekednie, legyen az önkormányzat, vállalkozó, vagy
magánszemély. Ha ezek az egyeztetések lezajlottak, akkor én úgy gondolom, hogy az
önkormányzatoknak is kell valamilyen segítséget nyújtani, különben működésük
ellehetetlenül. A kis adóerősségű települések eddig is összehúzott derékszíjjal működtek,
mint például Kengyel. De Mezőtúr vagy Törökszentmiklós esetében – ahol magasabb az egy
főre jutó iparűzési adó mértéke – sem könnyű a 25%-os rezsicsökkentés végrehajtása, és
szinte teljesen megszűnhet a saját forrásból történő kisebb fejlesztések, felújítások
kivitelezése. A kormány részéről azonban nem az az elvárás, hogy pl. óvodákat zárjanak be
a településeken. Az önként vállalt feladatok terén várja el a kormányzat megszorítások
bevezetését. A kistelepüléseken viszont ezekből nagyon kevés, vagy szinte semmi nincs,
tehát nagyon kicsi a mozgásterük, ezért gondolom úgy, hogy kell majd a segítség.

A folyamatosan rekordokat döntögető inflációt minden ember érzi. A reálbér hosszú idő után
először csökkent idehaza. Ön szerint ennek mi az oka, és lesz-e rá megoldás?


Nyilvánvalóan az energiaárak drasztikus emelkedése az egyik oka annak, hogy az infláció
ilyen magas most jelen pillanatban Magyarországon. Ennek következményeként az
élelmiszerárak jelentős mértékben emelkedtek, ezt pedig mindenképpen kezelni kell. Ezzel
kapcsolatosan is történnek intézkedések. Most egy olyan intézkedési terven dolgozik a
kormány és a jegybank elnöke, amely jelentős mértékben csökkenti majd az infláció
mértékét. És miért is emelkedtek ilyen mértékben az energiaárak? Azokra a szankciókra
reagált így a piac, melyeket az Európai Unió vetett ki Oroszországra. Ezek a szankciók pedig
nem megfelelőek. A magyar kormány is úgy gondolja, hogy szankcionáljuk Oroszországot,
de oly módon, hogy az az európai polgároknak ne fájjon. Az oroszok nem szenvedői ennek,
hiszen ők valamikor az év közepére realizálták a teljes korábbi éves árbevételüket. Mi
azonban nagyon komolyan érezzük a szankciók hatását a bőrünkön.

Ha már a gazdaságról beszéltünk, akkor mennyire vetheti vissza a mi térségünk fejlődését a
jelenlegi helyzet.


Nagyon sok gazdálkodóval, cégvezetővel beszéltem az elmúlt hetekben. Alapvetően azt
látom, hogy a nagyok, ha nem is derűlátóan, de bizakodóan tekintenek a jövő elé, és ha nem
is fog a cégük szárnyalni, de úgy látják, hogy minden bizonnyal túl fogják élni ezt az
időszakot. A kis- és középvállalkozások, a szolgáltató szektor az, amit érzékenyebben érint a
jelenlegi gazdasági helyzet. Ők lehetnek a nagyobb kárvallottjai ennek az időszaknak,
aminek kihatása lehet a munkanélküliségre. Bár most még azt mondhatjuk, hogy térségünk
továbbra is munkaerőhiánnyal küzd. A cél egyértelműen továbbra is az, hogy a
választókerülethez tartozó 23 település tovább fejlődjön, az emberek ne akarjanak innen
elköltözni, és egyre élhetőbb kisvárosaink, falvaink legyenek. Ezen dolgozom, dolgozunk.
Köszönjük szépen az interjút, és további eredményes munkát kívánunk!

Szecsei Veronika

Szóljon hozzá!