Stéh Ilona Klára Nővér 100 éves lett

100. születésnapját ünnepelte városunk szülötte, az Irgalmas rend tagja, Stéh Ilona Klára Nővér, sokak egykori ovónénije.

Ennek a kerek számnak a tiszteletére március 10-én a Töröszentmiklósi Római Katolikus Egyházközség és Törökszentmiklósi Városi Önkormányzat nevében köszöntötte Stéh Ilona Klára Nővért  az egyházközség küldöttsége: Andáné Hendrik Mária, Szekeres József, Galsi Zoltán, Csajági Ildikó, a hajdani tanítványok közül Mártonné Túri Katalin valamint Markót Imre polgármester.

A köszöntő Budapesten, a Ménesi úti Szent Lujza Szeretetotthonban történt. E jeles ünnepre, magukkal vitték a Klára nővérhez szorosan kötődő idősebb hívek ajándékait, jó kívánságait. Születése napján Bordás Péter plébános hálaadó szentmiséjén imádkozhattak a hívek Klára nővérért.

Ilus néni, vagy Iluska – ahogyan sokan szólítottuk itt a városban -, 1923. március 8-án látta meg a napvilágot Törökszentmiklóson, szülei 4. gyermekeként.

Óvónői diplomáját 1944-ben Budapesten szerezte meg, ezután dolgozni kezdett. A háború után 1945 májusában Szapárfaluba helyezték, ahol egy lerombolt, ajtó, ablak nélküli épületben kellett óvodát létrehoznia. A feladat nem fogott ki rajta, hisz az óvodába járó gyerekek szüleinek segítségével és erős, Istenbe vetett hitével sikerült az intézményt elindítania. Az óvodák államosítása után 1955-ig dolgozott Fegyverneken vezető beosztásban, de az akkori politikai helyzetben egyre inkább kifogásolták, hogy hitét gyakorló katolikusként vezető beosztásban dolgozik.

Túrkevére, majd Füzérradványra helyezték, az óvodás korú gyerekek nevelését ott is szívvel, lélekkel végezte. 1962-ben tért újra haza szeretett városába, Lázár Barnabás a Hunyadi úti Iskola akkori igazgatója hívására. A Damjanich úti Óvodában kapott állást, ahol két évig beosztott óvónőként, majd 1964-1978-ig vezető óvónőként végezte munkáját, ezután nyugdíjba vonult.

A rendszerváltás után, 1990. augusztus 15-én lépett be a Páli Szt. Vincéről elnevezett Szeretet Leányainak Társulatába, Máriaremetén az Irgalmas rend tagja lett. A 90-es években megnőtt az igény az egyházi fenntartású óvodák alapítására, egyre több katolikus óvoda nyitotta meg kapuit az országban. Klára nővért Tapolcára, majd Mosonmagyaróvárra vezérelte a hite általi isteni rendeltetés.

Alkotó, létrehozó munkáját mi sem bizonyítja jobban, mint hogy közel 70 esztendősen is vállalta az óvodavezetői munkát az ország különböző pontjain, hittel párosult munkája pedig sok óvodapedagógus munkatársának mutatott utat a katolikus óvodai nevelést illetően. Végtelenül boldog volt, amikor megtudta, hogy városunkban is beindult a katolikus óvodai nevelés, imáival támogatta nevelőmunkát. A Szent Kristóf Katolikus Óvodában található az az emlékgyűjtemény, amelyet Andáné Hendrik Mária nyugalmazott intézményvezetőre bízott. A gyűjtemény az 1930-40-es években saját keze által íródott óvóképzős füzeteiből áll, amely hitéleti és neveléstörténeti szempontból is jelentős értéket képvisel.

Pályája során programok elavultak, újak születtek, de azok az értékek melyekből ő merített, maradtak. Hit, remény, szeretet hármas egysége vezette és vezeti még ma is, reméljük még nagyon sokáig.

Klára nővér az ezredforduló környékén érkezett újra Törökszentmiklósra és a Kálvária iskola Irgalmas rendi nővérek számára kialakított épületrészében rendtársaival szolgálta tovább városunk lakóit. A szegény sorsú emberek felkarolása, segítése volt a feladata, valamint óvodai hitoktatói feladatokat látott el, amíg egészségi állapota engedte. 2010 őszén rendtársaival Budapestre a Szent Lujza Szeretetotthonba költözött, ahol jelenleg is él.

Végül Klára nővér üzenete következik: „Tartsák hűségesen a törökszentmiklósi Kálvária templom búcsúját, imádkozzanak a halottakért és adjanak hálát a jó Istennek mindenért.”

Isten éltesse még sokáig Ilus néni, Klára Nővér!