Dr. Varga Imre jegyzőt kérdeztük

Az ásott és fúrt kutak engedélyeztetése, a hulladékgazdálkodási rendszer átalakulása, a települési zöldfelületek rendben tartása folyamatosan visszatérő kérdéseket vet fel az olvasók részéről. Dr. Varga Imre jegyzőt kértük a válaszadásra.

Az első nagy témakör a kutak engedélyeztetése. A bejelentési és engedélyeztetési kötelezettség is megszűnt a háztartási, kerti és mezőgazdasági öntözésre használt kutak létesítésére. Mit jelent a jogi szabályozás?

A felszín alatti vizek, mint természeti erőforrások is szűkösen állnak rendelkezésünkre és az állami szabályozás e szűkös erőforrásokkal való gazdálkodást szolgálja, a vízgazdálkodási szakemberek által javasoltak szerint. Elsőként arról született jogszabály, hogy minden egyes ásott és fúrt kút legyen állami nyilvántartásba véve, de idén tavasszal ezt felülírva az a döntés született, hogy az első vízadó réteget elérő, de az első vízzáró réteget át nem fúró kutak esetében az ásott vagy fúrt kutakkal nem kíván foglalkozni, amennyiben azok lakó vagy kiskerti ingatlanokon vannak. Tehát röviden és tömören 2024. január 1-ét követően olyan kutak engedélyeztetése lesz csak kötelező, melyek eljutnak a 2. vagy 3. vízadó rétegig, a talajvízréteg használatát továbbra sem kell engedélyeztetni. Amennyiben valakinek fúrt vagy ásott kútja van, illetve létesíteni szeretne, akkor sem bejelentési, sem engedélyezési kötelezettség nem terheli. Akik már ezt elvégezték, ők nyilvánvalóan korábbi jogszabályok alapján teljesítették akkori kötelezettségeiket, de aki eddig még nem jelentette be a kutat, annak már nem is kell.

Következő nagy témakörünk a hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása, amely július elsejétől lépett hatályba. Ez hogyan és mennyiben érinti az önkormányzatokat és a lakosságot?

2023. július 1-től alapjaiban alakult át a hulladékgazdálkodás jogi és szervezeti háttere, viszont ebből a háztartások a kukás szemétszállítás igénybevétele kapcsán semmilyen gyakorlati változást nem fognak érzékelni, hiszen a háztartási hulladékot továbbra is hetenként elviszi az adott szolgáltató. Ugyanazok az alkalmazottak, ugyanazokkal a járművekkel, ugyanabban az időpontban szállítják el a hulladékot. A jelentős változás a közszolgáltatás megszervezését érinti, eddig ugyanis ez az önkormányzatok feladata volt, júliustól viszont az állam a hulladékgazdálkodási tevékenység jelentős részét a koncessziós eljárásban kiválasztott gazdálkodó szervezetre bízta az országban. Amit változásként tapasztalhatnak a lakosok, hogy más lesz a számlakibocsátó. Eddig az NHKV Zrt. volt, ezután pedig a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. lesz. Fontos, hogy a díjazás nem változik.

A köznyelvben zöld zsákos zöldhulladék elszállítása, valamint a házhoz menő szelektív hulladékszállítás is ugyanúgy történik majd?

Igen, ebben az évben a zöld zsákos zöldhulladék- és a szelektív hulladékgyűjtést is változatlan formában végzi majd a szerződött szolgáltató. Az erre az évre tervezett zöld zsák mennyiség is kiosztásra kerül a lakosság számára a megszokott módon, 2024. januártól viszont már a MOHU MOL a koncessziós szerződés szerint fog eljárni. Ezzel kapcsolatban részleteket még nem ismerünk, de amennyiben tudni fogjuk, tájékoztatjuk a lakosságot. A szelektív gyűjtőszigetek jövője viszont erősen bizonytalan, de fogalmazhatok úgy is, hogy csak idő kérdése, mikor szünteti meg az önkormányzat, hiszen ilyen kötelezettsége már nincs. A szelektív gyűjtőszigeteink sajnos jelenleg illegális hulladékmágnesek, annak elszállítási költsége teljes egészében az önkormányzatot terheli, amennyiben az illegális lerakás közterületen történik, és a hulladék tulajdonosa, birtokosa nem határozható meg. A költségcsökkentés így mindenképpen arra fog kényszeríteni bennünket, hogy a szüntessük meg a hulladékszigeteket. Ennek ellensúlyozására a jövőben pl. a kis- és nagy kereskedelmi láncoknál országosan ezres nagyságrendben lesznek kihelyezve üveggyűjtő konténerek és a Törökszentmiklósi Hulladékudvar is rendelkezésére áll a lakosoknak.

Törökszentmiklósi Hulladékudvar:

A Lakossági ügyfelek, a háztartásokban keletkező szelektíven gyűjtött hulladékokat elhelyezhetik a hulladékudvarokban (étolaj, fáradt olaj, fém-, papír-, nem bontott elektronikai hulladék, PET palack, akkumulátor, fénycső stb., a teljes lista letölthető: tps://nhszszolnok.hu/hulladekudvarok/torokszentmiklosi-hul Elérhetőség: 5200 Törökszentmiklós, Kossuth Lajos út, Tel: +36-20–931-6610, e-mail: info.ketpo@nhsz.hu, www.nhszketpo.hu.
2023. július 1-jétől nyitva tartás: hétfő: 7:00-19:00, kedd: 7:00-19:00, szerda: zárva, csütörtök: zárva, péntek: 7:00-19:00, szombat: 7:00-19:00, vasárnap: zárva.
A Hulladékudvarban kihelyezett zöldhulladék-gyűjtő konténerben kizárólag nem fás szárú zöldhulladék helyezhető el a nyitvatartási időben!

Szinte nincs olyan testületi ülés, hogy ne kerülne szóba az illegális hulladéklerakás. Mit tud tenni az önkormányzat és mi a lakosság kötelessége, kötelezettsége?

Az önkormányzati törvény, amelyet szintén érintett a jogszabályváltozás, köztisztasági tevékenységként határozza meg, hogy az illegálisan elhagyott hulladékok közül a közterületen elhagyott hulladékokkal kapcsolatban az önkormányzat kötelező feladata az erről való gondoskodás. Hangsúlyozom, hogy itt közterületi hulladékról beszélünk, mivel a nem közterületnek minősülő ingatlanon az ingatlan tulajdonosát terheli a hulladék elszállítása, ártalmatlanítása, és amennyiben ezt nem teszi meg az ingatlan tulajdonosa, akkor a kormányhivatal, mint állami hatóság köteles intézkedni. Folyamatosan próbáljuk felderíteni és felszámolni azokat a helyeket és azokat a szemétdombokat, amiket mondjuk úgy, hogy jellemzően a város polgárai, nem jellemzően pedig más települések polgárai közterületen vagy önkormányzati ingatlanokon elhelyeznek. A jelenlegi gyakorlat az, hogy amennyiben az ingatlanbirtokos kilétét meg tudják állapítani, akkor első alkalommal 35.000.- Ft-os a bírság, további alkalmakkor pedig 45.000-50.000.- Ft. Ami azt jelenti, hogy ha egyvalakit megbírságoltunk, akkor mindaddig bírságolható, amíg el nem viszi a hulladékot, vagyis mérlegelés kérdése, hogy hányszor ismételjük meg ezt a bírságot. 2021. október 1-től már több mint 3 millió Ft bírság lett kiszabva, ami azt jelenti, hogy mintegy 100 helybéli polgár kapott már bírságot azért, mert szemetelt, vagy azért, mert a külterületre vitt ki kisebb-nagyobb mennyiségű hulladékot.

Felhívom a figyelmet arra, hogy külterületen a mezőőrség, belterületen pedig a közterületfelügyelet egyik kiemelt feladata, hogy minél hamarabb kiderítsük azt, hogy kik szemetelnek és kötelezzük őket arra, hogy vigyék el azt. Az elvitel az első bírság után történhet, mert már az elhelyezést is 35.000.- forinttal „jutalmazzuk”. Ez viszont olyan „jutalom”, amit ki kell fizetni, tehát nem kapja az ember, hanem adja, tehát bírság. Azt is hozzá kell tennem, hogy megvannak a jogi eszközök arra is, hogy ha valaki nem hajlandó sem a bírságot megfizetni, sem az elszállítás költségeit vállalni, akkor is kötelezni tudjuk rá. Reméljük, hogy minél többen meghallják ezt a hírt is és minimális fegyelmet tanúsítva az udvarukon tartott kukába szemetelnek, és nem pedig széthordják azt. A város különböző gyéren lakott vagy éppen lakatlan külterületi útjai mentén folyamatosan kell végeznünk a felderítést és a hulladék eltakarítását, ugyanis a kormányhivatal minket is ellenőriz, és abban az esetben, ha ezt a kötelezettségünket nem teljesítjük, akkor minket fognak bírságolni.

A rendezett környezethez a zöldfelületek rendben tartása is hozzátartozik. Itt is kérdés, hogy mi a lakosság kötelessége, és az önkormányzat, mely területekért felel?

Mindig is az ingatlantulajdonos feladata és kötelessége volt az ingatlana előtti járda- és közút közötti rész kaszálása, nyírása. Az összes többi területen, amelyik nem az ingatlannal határos ott másnak kell erről gondoskodni. Mondhatjuk úgy, hogy polgárbarát az eljárási rendünk, hiszen, hogyha valaki elmulasztja ezt a kötelezettségét, akkor elsődlegesen nem bírságolással élünk. A közterületfelügyelet szórólapos felszólítást helyez a postaládába, ami egyébként az esetek túlnyomó többségében használ. Ha pedig valahol nagyon elhanyagolt a terület, akkor ott természetesen szóba kerülhet a bírságolás is, bár a cél nem ez, hanem az, hogy minden ingatlantulajdonos elvégezze ezt a tevékenységet. Az önkormányzat által kezelendő, mintegy 800.000 négyzetméter zöldfelületet különböző minőségi szinteket figyelembe véve kell rendben tartani. Ebben úgy gondolom, hogy módszerváltást kell majd elérnünk. Az elmúlt években a közmunkaprogramok nagymértékben támogatták ezt a tevékenységet, viszont ettől az évtől jelentősen csökkent a közmunkaprogram lehetősége, ezért más megoldást kell keresnünk. Az ezzel kapcsolatos elképzelések megvannak, az anyagi feltételeit viszont az önkormányzatnak kell biztosítania majd úgy, mint 20 évvel ezelőtt.

Még egy ide kapcsolódó téma – ami szintén előtérbe került, amikor hirtelen nagy mennyiségű csapadék zúdult le a városban -, az árkok takarítása, tisztán tartása.

Ketté választanám a dolgot. Az árok tisztántartása, karbantartása ingatlantulajdonosi feladat, a vízrendezés, a csapadékvíz-elvezetés, tehát árkok létesítése pedig önkormányzati feladat. Amit szeretnék kérni mindenkitől, hogy ahol árok van, ott ne temessék be csak azért, hogy a fűnyírót könnyebben lehessen tolni és azért sem, hogy az autóval parkolni tudjanak. Ezen túlmenően legutóbb az okozta a problémát, hogy 65 milliméternyi csapadék hullott egy órán belül a városra, és közben majd egy órás áramszünet volt, és így mind a csapadékvíz-elvezető rendszerekben lévő szivattyúk, mind a szennyvízrendszerekben lévő szivattyúk leálltak. Ráadásul sajnos még mindig túl sok olyan ingatlan van, ahol illegálisan a csapadékvizet belevezetik a szennyvíz rendszerbe, ami miatt az túltelítődik. Tehát azt szeretném kérni ennek kapcsán, hogy a probléma elhárítására ne önkormányzati beruházásokat várjanak, hanem tartsák be a szabályokat és a csapadékvízrendszerüket ne a szennyvízrendszerbe, hanem az utcai árokba vezessék ki. A környezettudatosság, a környezetvédelem mindannyiunk érdeke.

Köszönjük a tájékoztatást, és kérjük olvasóinkat, ha bármilyen kérdésük van, juttassák el szerkesztőségünkbe, e-mail címünk: hirlaptszm@gmail.com.

Szilágyiné Polgár Anita

forrás: Törökszentmiklósi Hírlap 2023/16-17.