2024.05.18.
CímlapHírlap

A tavasz hírnökei – a fecskék

Végre itt a tavasz, ezzel együtt költöző madaraink is visszaérkeznek hozzánk. Az első gólyák már elfoglalták fészkeiket, s lassan a fecskék is megérkeznek Afrikából. Hazánkban három fecskefaj fészkel, akik közül a füsti fecske és a molnár fecske erősen az emberhez, emberi településekhez kötődik. A harmadik fecskefajunk a parti fecske a lakott településektől távolabb partfalakban költ.

A füsti fecske (Hirundo rustica) a legbizalmasabb és leginkább emberhez kötődő fajunk. Jellegzetes külsejű énekesmadár, testének felső részén kékesfekete tollazattal, villás farktollakkal és ívelt, hegyes szárnyakkal. Mára szinte kizárólag épületeken fészkel. Sárból és növényi részekből összetapasztott fészke felülről nyitott, melyet általában az épületek belső részébe épít.

A molnárfecskék (Delichon urbica) kékesen fénylő fekete a háta, míg begyük és hasuk fehér, a fiatalok pedig barnás-feketék. Lába fehér tollakkal borított. A füsti fecskékkel ellentétben az épületek külső részén építi felülről is zárt csak kis berepülőnyílással ellátott fészkét melyet szintén sárból készít. A parti fecske (Riparia riparia) legkisebb hazai fecskefajunk mely hátoldala és szárnyai barnák, fehér alsóoldalát csak a mellén szakítja meg egy barna keresztszalag. Telepesen költ sokszor több százas kolóniákat alkot. Homokfalba vájt üregekbe költ. Szinte bárhol megtelepszik, ahol alkalmas költőhelyet talál. Mindhárom fajunkról elmondható, hogy rovarokkal táplálkoznak és hosszútávú vonulók, a telet Afrikában töltik.

A fecskefészkek is természetvédelmi oltalom alatt állnak

Természetvédelmi értékük példányonként 50 ezer forint. Nem köztudott, de a fecskék esetében nem csak a madarak számítanak védettnek, de valamennyi hazánkba költő fecskefaj fészke is természetvédelmi oltalom alatt áll. Itt kell megemlíteni még a sarlós fecskét (Apus apus), aki szintén a városok madara megfelelő fészkelőhelyet jelent neki a panelházak repedései de nevével ellentétben nem a fecskefélék családjába tartozik.

A magyarországi fecskeállományok az elmúlt két évtizedben fajonként eltérő mértékben, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak. Az elmúlt közel két évtizedben megfeleződött a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól, melynek két legfontosabb kiváltó tényezője az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység élőhelyekre gyakorolt jelentős átalakító hatása.

Egy fecske akár 3 kg rovart is megeszik egy évben

A klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik a fecskék szerepe az emberek, társ- és haszonállataink egészségvédelme szempontjából, hiszen az egészségünket veszélyeztető és mezőgazdasági kártevő szúnyogok és legyek elleni biológiai védekezésben óriási szerepük van. Éves szinten egy fecske kb. 1,5-3,5 kg rovart fogyaszthat el így nem nehéz belátnunk, hogy védelmük nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem közös, jól felfogott érdekünk is.

Ha szeretnénk, hogy környezetünkbe fecskék költözzenek, Mi is több dologgal segíthetünk nekik. A legjobb nekünk és a fecskéknek is az, ha ők maguk építik meg fészkeiket. De ebben segítenünk kell nekik, sárgyűjtőhelyek kialakításával.  Ezeket nem csak a kertes házaknál, a hétvégi telkeken, de akár erkélyeken balkonládákba is kialakíthatóak. Érdemes gondoskodnunk róla, hogy találjanak fészekanyagot is erre a legalkalmasabbak a sárgyűjtőhely mellé elhelyezett száraz fűszálak. Az évről-évre visszatérő fecskepárok fészkeiket akár több éven keresztül is lakják, nem építenek új fészket, csak akkor, ha a régi már nincs meg, vagy helyrehozhatatlan állapotban van. Ha nincs lehetőségünk sárgyűjtő helyeket kialakítani akkor fecske műfészkekkel segíthetjük a madarak megtelepedését. A műfecskefészkek kihelyezése ott a leghatékonyabb, ahol ezeket az eszközöket legalább egy már lakott, természetes fészek mellé lehet telepíteni.

A fészkek alá érdemes elhelyezni egy „fecskepelenkát”, mely legalább 30×20 cm körüli fa, fém vagy műanyag lap, amit közvetlenül a fészek alá kell felszerelni. Ez felfogja az etető madarak és a fiókák ürülékét, így a fészek alatti terület tiszta marad. A legújabb megfigyelések azt támasztják alá, hogy védelmi szempontból is hasznos. A tavaszi fészekfoglalási harcok során legyengült fecskéket és a repülni tanuló fiókákat is megvédi az esetleges földre zuhanástól. De az esős, szeles időben is lehetőségük van ezen helyekre behúzódni. A „fecskepelenkát” a madarak érkezése előtt tavasszal, vagy távozásukat követően, ősszel kell kihelyezni. 

Segítsünk az egyre nagyobb kihívásokkal szemben álló, apró vándoroknak és biztosítsuk számukra, hogy évről évre hazatérhessenek!

Polgár Márta természetvédelmi mérnök

Szóljon hozzá!